Dél-Békés népessége elöregedő és folyamatosan fogyó, csakúgy, mint országosan és megyei viszonylatban. A folyamat megállítása nélkül redukálódási spirálba kerülhet a térség fejlettségi szintje és népességszáma: a népességszám csökkenése miatt a humán erőforrás és ezáltal a gazdaság, a megélhetési lehetőségek gyengülnek, az intézményrendszer is visszalépésre kényszerül.

Fontos területi szakmai összefogás és folyamatos információáramlás erősítése. Ennek érdekében szervezett keretek között szükséges összehangolni a keresleti és kínálati oldalt, azaz a munkáltatók és munkavállalók között meg kell találni a kapcsolatot: rendszeres egyeztetés szükséges a munkáltatók, Munkaügyi Központok és szakképző intézmények között. Ezáltal meghatározásra kerülhetnek a hiányszakmák, az elhelyezkedni szándékozó munkavállalók és a hiány kiküszöbölésére alkalmaz képző központok.

Duális képzési rendszer bevezetése, képzési háttér megteremtése, a munkáltatók, Munkaügyi Központok és szakképző intézmények közötti olyan együttműködés kidolgozásával, mely lehetőséget biztosít a beruházások, feldolgozó üzemek olyan kialakítására, melyek magukban foglalják – a termeléshez kellő mellé -, az oktatáshoz szükséges infrastrukturális feltételeket is. Ennek eredményeképpen az elméleti ás gyakorlati oktatás párhuzamosan valósul meg, a résztvevők szaktudást dolgozva, a munka, munkafolyamatok mellett sajátíthatják el. Ezen innovatív képzésen nem csak az adott munkáltatónak szükséges humánerőforrás biztosítható, hanem több résztvevő számára is nyitottá válik, biztosítva a más térségből belépők, tanulni vágyók számára is a korszerű tudást, a munkaerő-piacon történő elhelyezkedést.

A munkacsoport által tervezett tevékenységek:

• duális képzési bázis kialakítása
• kisgazdaságok létrehozása
• érdekelté kell tenni a termelőt az I. osztályú termékek előállításában
• Dél-Békési Prémium Termékek előállítása, Brand építése
• Vágóhíd létesítése
• Feldolgozó üzemek létesítése: savanyító, tejfeldolgozó, logisztikai központ, szárazraktár, előhűtött áru raktár, fagyasztott áru raktár, csomagoló csontozó kialakítása, húsfeldolgozó ( kolbász), zöldségitalok előállítására üzem építése, kozmetikai és gyógytermékek előállítására üzem építése, takarmánykeverő a meglévő, és további állatok tartása végett, kézműves termékek előállítására üzem kiépítése
• Pilot program – szociális szövetkezetekké alakulás

További munkahelyek létesítése:

• készenléti rendőrség (148 fős állománytábla)
• mezőőrség kiterjesztése a két járásra
• brikettáló üzem létrehozása a csatornatisztításból kikerült alapanyagok felhasználásával

Ha megfelelő munkaerő-piaci helyzetet sikerül kialakítani a térségben akkor az jelentős szinergia hatást tud eredményezni. A lakosok elégedettek a településük életminőségével. A születéstől idős korig ellátást nyújtó különböző intézmények szakszerűen, összehangoltan, gondoskodóan működnek, nyitottak a párbeszédre, rugalmasan alkalmazkodnak a vonzáskörzetükben élők helyzetének és igényeinek változásához.

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen.
Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő.
Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.”  – Bárczi Gusztáv

Jövőkép és küldetés

A program célja, hogy a Dél-Békés területén élő lakosság átfogó szemléletformálása megtörténjen. Küldetésünk a lakosság egészségi állapotának a jobbá tétele, mind fizikai mind mentális tekintetben, az egészség tudatos magatartás elősegítése, illetve az egyéni felelősségvállalás érvényesítése – hozzájárulva egy egészségesebb, eredményesebb generációhoz . A program végére Dél-Békés területén egy egészséges helyi társadalmat kívánunk létrehozni.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport

• Elsődlegesen dél-békési fiatalok (óvodától a főiskola/egyetemig), munkavállalók, kismamák, aktív korúak.

Közvetett célcsoport

• Dél-békési szülők, pedagógusok, óvónők, önkormányzatok, oktatási intézmények, egészségügyi szakemberek, önkéntesek.

Érintettek

• Kulcsfontosságú a Calendula terv minden csoporttagjának aktív munkája, összehangolt együttműködése. Ezenkívül intézményvezetők, településvezetők, képviselők, szakemberek, iskolák, diákönkormányzatok munkájára is számítunk.

Programtervek

1. Az Online rendszerek fejlesztése az egészséges életmód szolgálatában
2. Fogászat, mint az egészég megőrzés első állomása
3. Szűrővizsgálatok a korai felismerés és hatékony gyógyítás érdekében
4. Só-tanterem program
5. Egészségcentrumok kialakítása
6. Táboroztatás – Az egészséges életmód és sport jegyében
7. Elsősegélynyújtás, „Merj segíteni” program
8. Diagnosztikai, terápiás műszerpark fejlesztése a Dél- Békési lakosság egészségének javítása érdekében
9. Gyógyítás és rekreáció a Dél- Békési Gyógyvíz erejével
10. Dél- Békési alap- és szakellátás munkahelyeinek vonzóvá tétele
11. „ Érzékenyítés” program. Fogyatékkal élők elfogadtatása a fiatalok ( általános- és középiskolások) körében.

,,Szeretett otthonunk Dél-Békés, melyre mindannyian büszkék vagyunk”

Élhető környezet munkacsoport

Helyzetelemzés- legjelentősebb problémák: Öregedő településeinket a lakosságszám drasztikus fogyása jellemzi, mely minden esztendőben megközelítőleg 2000 fővel csökken Dél- Békés településein. Emellett a halálozás magas aránya és a születések csekély száma jellemzi a térséget. A fiatal diplomások mellett már a szakképzett munkaerő is elvándorol a térségből. Nagyon sokan külföldön, vagy az ország különböző régiójában vállalnak munkát. Ezen jelenségek egyenes következménye, hogy nagyon sok ingatlan marad üresen, hátrahagyva. Az idő múlásával a házak állapota romlik, elértéktelenedik, lakhatatlan lesz, vagy éppen életveszélyessé válik. Nagy gond ez mindannyiunk számára. Az értékesítésük is gond, mert elértéktelenednek. Ilyen településkép összhatás, romok megléte mellett nem szívesen vesz senki házat.

A programunk tartalmazza:

A már életveszélyessé vált romos ingatlanok eldózerolását, eltakarítását, és a terület vagy mezőgazdasági művelés alá vonását, vagy a park kialakítását. A még felújítható házak rendbetételét, a karbantartási munkálatokon túl lakhatás biztosítása. Terhelt ingatlanok esetében megkeresni a jogi lehetőségét annak, hogy az önkormányzatii tulajdonba kerülhessenek. ,,CSOK” otthon teremtési program kiterjesztése erre a térségre vonatkozóan a pénzintézetek bevonásával. Véleményünk szerint a CSOK otthonteremtési program kiterjesztése a hátrányos helyzetű lakók számára esélyegyenlőséget biztosítana a használt ingatlan hozzáféréséhez.

Célok meghatározása:

A portarendező program segítségével, ahol megfelelő minisztériumi támogatás mellett indulnánk el, véleményünk szerint komoly eredményeket lehetne hosszútávon elérni:

• Vidék önmegtartó képességének növelése
• Fiatalok letelepedése, otthon teremtése, munkahelyteremtés
• Településkép javítása, rendezettség
• Lakosságszám stabilitása
• Az építőipar számára gazdaságélénkítő

A program megvalósításához szükség van gép és eszköz beszerzésre, revitalizációs brigádok kialakítására, Önkormányzatok ingatlan vételi szándékának pénzügyi segítségére, jogi apparátusra a vitás helyzetek kezelésére.

A program sikeres megvalósítása következtében a következő eredményekre számítunk:

Megállítani a fiatalok tömeges elvándorlását, helyben tartanánk a szakképzett és diplomás embereket, vonzónak tennénk a fiatalok számára, hogy szívesen telepedjenek le, munkahelyeket tudnánk létesíteni, élhető településeinken tisztaság rendezettség lenne, emelkedő lakosságszám, mely az óvodák és iskolák gyereklétszámát is biztosítaná

Összetartó helyi közösségek munkacsoport tevékenységének összefoglalója

Dél- Békés számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget biztosít az itt élő emberek számára. Ezen a területen nagy részben kis közösségek vannak jelen. Számos veszély fenyegeti fenn maradásukat, illetve esetleges új közösségek kialakítását.

A munkacsoport célja nem más, mint a településeken már megalakult közösségek megerősítése és segítése. Felkutatni a települések adottságait, felmérve azokat a közösség formálási lehetőségeket, máshol már meglévő jó példákat, melyek lehetőséget adnak egy- egy újabb közösség megalakítására, Dél-Békés szerte . Ezzel erős településeket és azokat átfogó stabil, helyi közösséget, közösségeket hozzon létre.
Az identitástudat felélesztése és megerősítése munkacsoportunk tevékenységének egyik meghatározó pontja. Fontos az együvé tartozás érzésének megerősítése, hagyományok és szokások felelevenítése oly módon, hogy a helyi közösség megerősítése mellett, egy nagyobb közösség, Dél-békés értékeivel is azonosulni tudjanak az itt élők, kialakuljon bennük egy Dél-békési büszkeség.

A csoport feladata egyfajta új szemlélet kialakítása a településen élők körében. Hangsúlyozni és megerősíteni akarjuk azt a tudatot, hogy a helyi közösségek a társadalom fontos egységét alkotják, és eddig elért eredményeik továbbvitelével, a meglévő társadalmi nehézségek leküzdése (szegénység, elöregedés, fiatalok elvándorlása) elérhető célkitűzés. Ezeken túl, ami fontos a civil szervezetek működésének, kezdeményezéseinek támogatása, a civil szervezetek összefogása és fontosságuk hangsúlyozása. A közös együttműködés a lényeges momentum, melyeket kerekasztalok létrehozásával, egy a civileket támogató civil szervezet létrehozásával tudnánk elősegíteni.

Az Összetartó Helyi Közösségek munkacsoport alapkoncepciója és feladata nem más, mint hogy erősítse és támogassa a már meglévő helyi közösségeket, emellett megtalálja az alkalmas, a közösségeket megmozdítani képes helyi személyeket. Meg kell találnunk azokat a kampány eseményeket, amelyek alkalmasak egy – egy közösség, vagy akár egész Dél-békés megmozdítására, összefogására. Újabb közösségek kialakítására törekszünk és az identitás tudat megerősítését szorgalmazzuk a dél-békési településeken. Feladatunknak tartjuk a többi munkacsoport által megvalósítani kívánt programelemek fogadtatásának előkészítését és segítését, népszerűsítését az adott közösségekben, településeken.

Munkacsoportunk a fenti célok figyelembevételével elsőként az un. „Komplex felzárkóztatási program ”-ot kívánja elindítani: civil kerekasztalokat alakítani,elkészíteni a Dél-Békést átölelő civilszervezetek és településenkénti nem bejegyzett közösségek adatbázisát, előkészíteni a szervezeteket segítő szervezet létrehozását. Települések rendezvénysorozatainak összehangolását, a helyi értékek és hagyományok felelevenítését, egy Dél-békési értéktár kialakítását, és népszerűsítését. Tapasztalataink szerint a siker kulcsa a helyiek mozgósításának képességében, az emberek motiválásában, buzdításában rejlik. A rendszeres közösségi munka, a társadalom folyamatos segítése és mindennek hatékony kommunikációja hozhat tartós eredményt.

Összefoglalóan a munkacsoport feladata és megvalósítási célja: nyitott, jól működő, aktív, hatékony, eredményes, integráló, felzárkózást segítő, összetartó, változni képes, a Dél-békési identitást erősítő helyi közösségek kialakítása, segítése.

Jövőkép és küldetés

A munkacsoport célul tűzte ki, hogy egy olyan Dél-Békési Térség jövőkép kialakításához járul hozzá, melyben a szabadidő eltöltése hasznos és tartalmas. A hasznon természetesen többértelmű fogalom a kérdésben. A hasznos és tartalmas szabadidő eltöltéséből profitál az egyén és a társadalom is. Az irány, hogy az egyén attól érezze hasznosnak, hogy neki szól, róla szól, örömét leli benne, mindezek által társadalmi haszonná lényegül át, mert ha szívesen vesz részt a tudatosan tartalommal megtöltött programokban, akkor testi és mentális egészsége is fejlődik. Munkacsoportunk jövőképe három alappilléren nyugszik. A hasznos szabadidő eltöltése a sport, a kultúra és a szórakozás egymással harmonizáló síkjain valósul meg. Olyan területre szükséges elvinni a fiatalokat, idősebbeket egyaránt, ami aktivitást, proaktivitást, egészséget, gazdasági fejlődést ad, de mégis élményben gazdag. Akkor fognak kimozdulni a komfortzónájukból, ha nagyobb élményt nyújtunk számukra, mint amit a jelenben kapnak.

A sport területe többcélú. A sport, mint egyéni örömforrás, a sikerek eszköze, a testi lelki regeneráció hasznos segítője. A sport nemcsak élmény, hanem életforma. A gazdasági életbe átkerült “fair play” szókapcsolat is innen ered. A “fair play” magatartás meghatározza az egyént, morális értelemben is. Erkölcsi tartást ad. Ahogy sport is tartást ad. Kitartást, fegyelmet, figyelmet, tanít gondolkodni.

Fontos a rendszeres testmozgás, és az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti motivációt növelni a társadalom minden szegmensében, különös tekintettel azokra a célcsoportokra, amelyekben a motiváció növelést meg kell, hogy előzze az igény igényének elültetése. A fiziológiás szükséglet napi kielégítéséért küzdő leszakadt társadalmi rétegekben legalább annyira fontos, ha nem fontosabb a testmozgás iránti igény kialakítása, a sport által okozott örömök és pozitív egészségügyi hatások testi és mentális fejlődés érdekekében történő szolgálatba állítása.

A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy melyek a fontos értékek és normák az életben.

A kultúránk az identitásunk. Mit jelent Dél-Békésinek lenni?

Mindaz, ami meghatároz egy itt élő embert. Mindaz, ami az őseiben volt, amit az elődök elértek, mindaz, amit önmaga felépített, használ és gyarapít és mindaz, ami a jövőben lenni kíván, amit tovább akar adni.

A kultúránk az a társadalom is, ami körbe vesz. Azok a szabályok, amikben élünk, azok az elvek, amelyekben hiszünk, azok az emberek, akiknek a közösségében éljük napjainkat. Célunk, hogy a Dél-Békési kultúra olyan legyen, ami szórakoztat, olyan, ami, rólunk vagy nekünk szól, olyan, ami fejlődni enged, olyan, amivel hozzáteszünk valamit, ahhoz, amitől nekünk Dél-Békés.

Kultúra területén fontos elv, hogy a helyi értékekből táplálkozzunk. Az emberek könnyebben tudnak azonosulni bármivel, ami hozzájuk fizikailag is közelebb áll.

A szórakozás területén célunk Dél-Békésben egy egységes rendezvénykínálat, mely segítségével az itt élők számára folyamatos rendezvények és élmények biztosíthatók. A helyi értékek feltérképezése és egységes adatbázisba rendezése alapot és segítséget adhat a változatos rendezvénykínálat megvalósulásához. Dél-Békési művészek színesíthetik a települések rendezvényeit, ahol a helyi vállalkozókkal, helyi termékekkel és helyi értékekkel valósul meg a modern és értékőrző Dél-Békési szórakozáskultúra.

A munkacsoport főbb stratégiai elképzelései a következő irányvonalak mentén fogalmazódtak meg.

• Közvilágítás. Fejlesztése, bővítése, külterületen is, sziget üzem.
• Térfigyelők hálózatosítása, bővítése.
• Határőrizet (migráció)
• Rendőrség (több szekcióval közrend, statisztikák, dada rendőr, közlekedésbiztonság stb.)
• Drog prevenció
• Polgárőrség
• Katasztrófavédelem
• Önkéntes Tűzoltóságok
• Önkéntes Tűzoltó egyesületek
• Önkéntes Mentőszervezetek

Szándék:

A  közbiztonság a társadalom életminőségének fontos eleme, ezért a munkacsoport egyik feladata annak fenntartása és fokozása amely hosszú távon növeli a társadalom önvédelmi képességét. A közbiztonságra való törekvéseknek képesnek kell lennie lefékezni a társadalomban jelentkező, a bűnözést reprodukáló folyamatokat. A munkacsoport jó működése csakis a társszervekkel való közös célkitűzésen alapulhat, amely közvetlen formában jelzi az adott társadalom hatékonyságát is. Vonzóvá és élhetővé kell tenni az adott DÉL-BÉKÉS településeit a fiatalok számára, az önkormányzatoknak ki kell használni az adott településük lehetőségeit, állami szerepvállalás bevonásával. A társadalmat nem a passzivitásra hanem az aktív szerep vállalásra kell ösztönözni.

Célok meghatározása:

A bűncselekményeket előidéző okok mérséklése a városok biztonságának fokozásával:

• közvilágítás kiterjesztése a külterületeken, a város széleken, akár mozgásérzékelő világítással megoldva. Sziget üzemű közvilágítások telepítése, napelem, megújuló energiával, külterületi buszmegállók, csomópontok megvilágítása.
• térfigyelő kamerák létesítése a település főbb csomópontjain, a rendőrség véleményét is kikérve, azt figyelembe véve.
• helyi lakosság szerepvállalása, gondolva itt a vadásztársaság, mezőőrség fejlesztése, vagy a mezőgazdaságban dolgozókra, akik olyan területet is bejárnak, amely a hatóságok által nehezen megközelíthetők. A migrációs válság felerősödése miatt az esetleg tiltott határátlépők hatékonyabb lekövetése tekintetében is segítségünkre lehetnek.

Gépjárművek, technikai eszközök beszerzése.

• városon belül a fokozottan balesetveszélyes kereszteződések figyelemfelhívóbb kitáblázása – körforgalmak, jelzőlámpák létesítése
• kerékpárutak létesítése településen belül, és a jövőre nézve a településeket összekötve (akár turisztikailag is)
• szabadidős programok szervezése (aktív szerepvállalás)

Az áldozattá válás veszélyének csökkentése:

–  a fiatalkorúak megfelelő felvilágosítása, az oktatási intézményben szervezendő előadásokkal figyelemmel a drog-alkohol káros hatásaira. Az éjszakai élet veszélyeit figyelemfelhívó plakátokkal, a segítséghívás fontosságát és lehetőségeit kiemelni. Ki kel térni továbbá a fiatalkori bűnözés következményeire, gondolva itt a büntető törvény szabályira, a fiatalkorúak ne csak a jogaikkal, hanem a kötelességeikkel is tisztában kell legyenek, illetve a felelősségre vonás szigorú szabályait is szemléltetni  kell. Vonzóvá kell tenni a pályaválasztás előtt álló, céltalan fiatalok számára azokat a szakirányokat, amellyel a társadalom hasznos, segítő tagjává válhatnak.

– gyakorlati KRESZ oktatás az oktatási intézményekben a legkisebbektől, a fiatal felnőttekig bezárólag, a korcsoportoknak megfelelő szemléltetési eszközök igénybevételével.

– családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés – a családon belüli erőszakot kiszűrni nehéz, olyan privát szférában zajlik, ami már csak akkor jut a hatóságok tudomására, ha komolyabb baj keletkezik, vagy ha a sértett nem fél tenni ellene. A gyermekek is tanúi vagy áldozatai a családon belüli erőszaknak. Ezen helyzetek kiszűrésére az oktatási intézmények-pedagógusok, gyámhatóság, családsegítő szolgálat munkatársai lehetnek segítségünkre. Gondolva itt a gyakori családlátogatásra, helyzetelemzésre, a szociálisan rászoruló családok segítésére.

Az áldozatoknak érezniük kell, hogy van választásuk!

Fontosnak tartjuk minden egyes településen egy Bűnmegelőzési bizottság felállítását, országos mintára, ahol a szakmai szervezetek mellet, olyan civil szervezetek, akik érdemi részt tudnak vállalni a biztonság, közbiztonság javításában. Fontosnak tartjuk a szórakozó helyeket fenntartó és üzemeltető személyek bevonását ebbe a bizottságba, amellett hogy felelőséget is kellene, hogy vállaljanak az által üzemeltetett létesítménybe folyó minden nemű eseményért.

Térfigyelő rendszerek fejlesztése

Mindkét járás minden településén olyan, egymással kompatibilis térfigyelő rendszerek kiépítése, illetve a már meglévő rendszerek további bővítése, a kamerákkal lefedett közterületek növelése.

Közlekedésbiztonságra nevelés az óvodáktól a középiskolákig!

A balesetek okainak, körülményeinek elemzése során sokszor tapasztalható, hogy esetenként még azok a közlekedők sincsenek tisztában a közlekedési szabályokkal, akik korábban vizsgát tettek KRESZ-ből és valamilyen járművezetői engedéllyel rendelkeznek. A gyalogosok és a kerékpárosok egy jelentős része egyáltalán nem tanult közlekedési szabályokat.

A baleset-megelőzést már gyermekkor célszerű elkezdeni.

Dél- Békési Közlekedésbiztonsági Centrum tanpályák kiépítése!

Dél-Békési szituációs Lőtér létrehozása megépítése!

Drogprevenció talán a legfontosabb területnek tartjuk!

A közbiztonsági szervezetek arculatának fejlesztése. A KMB irodák egységes típustervek alapján.

Dél-Békési Nemzetőr Kollégium létrehozása.

Dél-Békési katonai és rendvédelmi tábor.

Dél-Békési Reintegrációs Központ kialakítása

Dél-Békési Büntetés végrehajtási Intézet kialakítása

Védett Anyaotthon kialakítása

Dél-békési kistérségi a Mezei Őrszolgálat

A közbiztonságon belül a katasztrófavédelemi fejezethez kapcsolódó fejlesztési lehetőségek a DÉL-BÉKÉS régió élhetőbbé, vonzóbbá és biztonságosabbá tétele érdekében.

DÉL-BÉKÉS-ben minden szükséges Közintézményben, háztartásban legyen CO érzékelő.

Az emlékek tárháza kialakításának  a célja, hogy a múlt szokásainak és népszokásainak hagyományt állítsunk és megőrizzük emlékét, videók készítésével és kiállítási tárgyakkal Dél-Békés településein.

A kiállítás által minden egyes településen lehetőség nyílik az ott élők számára a távoli múlt és a jelen összehasonlítására. Az ilyen pontok koordinált megteremtése egységesítheti a Dél-Békésiek múltérzékenységét és erősíti azok identitás tudatát.

Legfőbb célunk a hagyományőrzés. Szeretnénk, ha mindez nem csak az itt élő emberek számára lenne elérhető, hanem a turisták számára is.

Célcsoportjaink között minden korosztály említésre kerül. A kiállítás különböző korú tevékenységeket és mindennapi témákat ábrázolna.

Legfontosabb témáink, amiket be szeretnék mutatni a következők:

• környéken élő különböző helyi népcsoportok bemutatása
• turisztikai látványosságok bemutatása
• helyi jellegzetességek ismertetése
• helyi termékek készítésének és végtermékének bemutatása
• régi szakmák megelevenítése
• videók készítése a településeken élő idős emberekkel

Szeretnénk, ha a népességfogyás a természetes fogyást leszámítva nem csökkenne tovább Dél-Békésben.

Célunk a fiatalok itthon tartása. A legtöbb fiatal a munkahelyhiány miatt költözik nagyobb városba vagy akár külföldre.

Úgy gondoljuk, hogy az Emlékek tárháza kialakítása lehetőséget nyújt új munkahelyek megteremtésére.

Terveink szerint az Emlékek tárháza személyzete szakképzett fiatalokból állna, ezáltal nekik munkahelyet teremtenénk minden dél-békési településen.

Mottónk

„Az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy mindenki egyforma cipőben fut, hanem hogy ki-ki olyan cipőt kap, ami az ő lábára való.”

Jövőkép és küldetés

A munkacsoportunk elsődleges célja megvalósítása érdekében olyan szakemberekből állt össze, akik mindennapi munkájuk során számtalan, az általunk lehatárolt hátrányos helyzetű célcsoport tagokkal foglalkoznak, dolgoznak együtt. Olyan szakemberek, akik e térség fejlődését szem előtt tartva tevékenykedtek az elmúlt időszakban is, polgármesterként, szociális intézményvezetőként, közművelődési szakemberként egyaránt.

Célunk a célcsoporttagok bevonása után a célok elérése a fejlesztési lehetőségek tükrében, az előre meghatározott eszközökkel. A legfontosabb, amit szeretnénk elérni az eszközeinkkel, ahová szeretnénk eljutni, az nem más, mint hogy az emberek jussanak el az önmagukról való gondoskodásig.

Célok meghatározása

Elsődleges célok:

• kirekesztett és leszakadó rétegek folyamatos felzárkóztatása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére
• életkészségek fejlesztése
• a célcsoporttagokat képessé tenni arra, hogy saját helyzetükön, életkörülményeiken javítani tudjanak – életminőség javítás

Részcélok:

• öngondoskodás képesség fejlesztése
• egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása
• alkalmazkodó készség erősítése
• szülői készségek javítását célzó közösségi tevékenységek
• passzív szabadidős tevékenység helyett aktív alternatívák kínálása
• megoldatlan lelki problémák megoldása (adódhat szociális problémából, családi konfliktusokból)
• együttműködő készségek fejlesztése
• szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének folyamatos biztosítása
• képzési lehetőségek bővítése

Célcsoportok

Hátrányos helyzetű egyének, csoportok és területi egységek mindazok, melyek az országos átlaghoz viszonyítva rosszabb gazdasági és szociális helyzetben vannak, és melyek helyzetének javítását állami beavatkozások, támogató programok célozzák. A hátrányos helyzet mivel több szempontból is megközelíthető, így fontos lehatárolni azt a területet és azokat a célcsoporttagokat, akikkel munkánk során dolgozni akarunk:

• romák
• alacsony iskolai végzettségűek
• munkanélküliek
• fiatalok, akik munkát keresnek
• egyedülálló szülők
• fogyatékkal élők
• idősek

Munkacsoportunk a fenti célok figyelembevételével elsőként az un. „Komplex felzárkóztatási program ”-ot kívánja elindítani.

Fejlesztési lehetőségek

• a projekt lehetőséget ad az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtéséhez szükséges szolgáltatási és intézményi együtt működés és párbeszédek elindítására
• a problémák megoldását célzó folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely kiterjeszti a közösségi védőhálót
• képességek, készségek fejlesztése, úgy, hogy azokat hasznosítani is tudják
• önellátási képességük megerősödik, fejlődik
• önbizalom erősödik
• bizonyos munkavégzésre alkalmassá válnak
• életminőségük javul
• kirekesztettségük csökken
• aktív élet kapcsán munkához, anyagi javakhoz jutnak
• kapcsolati tőke épül
• közösség formálás, közösségépítés

„Itt leszek ha nagy leszek” munkacsoport

Munkacsoportunk a térség valamennyi településén rendelkezik bevont személyekkel. A munkacsoportunkat igyekszik valamennyi a fiatalokat érintő területről szakembereket bevonni. (ifjúságvédelem, felnőttképzési szakember, ifjúsági referens, mediátor, kulturális és oktatási intézményvezetők, tanárok, civil és sport szervezetek, fiatalok, polgármesterek, stb.) Munkacsoportunk folyamatosan bővül. Jelenleg közel száz fővel dolgozunk együtt közvetlen vagy közvetett módon.

A munkacsoport tevékenységével, szakmai és társadalmi ismereteivel, kapcsolataival, lehetőségeivel, munkájával a fiatalok számára olyan jövőképet kívánunk biztosítani mely, lassítja és/vagy megállítja az elvándorlást a térségből. Rávilágítva a meglévő helyi értékekre, új a mai fiatalok számára aktuális értékeket létrehozva meg kell erősíteni a fiatalok identitását.

Szükséges, hogy Dél-Békés rendelkezzen jól működő, keresett és kedvelt ifjúsági szolgáltatásokkal, közösségi terekkel, civil szervezetekkel, programokkal, rendezvényekkel. Ezt kívánjuk erőnkhöz mérten megerősíteni, a meglévő lehetőségeinket kiaknázni illetve újak előtt teret nyitni.

Feltett szándékunk, hogy Dél-Békés lakossága, azon belül kiemelten az ifjúsági korosztály ismerje meg a térségben a fiatalokért tett eddigi intézkedéseket és jövőbeni lépéseket. A fiatalokat érdekelté igyekszünk tenni és aktívan bevonjuk a róluk hozott döntésekbe és a cselekvésekbe is.

Munkacsoportunk fő feladatának tekinti, hogy, egy szakmailag megalapozott kutatást követően megalkosson, olyan ifjúsági koncepciót mely összefűzi a Dél-békési térség településeit, feltárja a kitörési pontokat és lehetőségeket, rögzíti a prioritásokat, a konkrét lépéseket és a gyakorlati megvalósításra helyezi a hangsúlyt. A fenti rendszer működéséhez egységesen kell kezelni az eddig lokálisan tagolt fiatalságot érintő cselekvéseket. Egy minimális, a települési szinten értelmezhető egységesített cselekvés elfogadása nagyban segíti a térség a települések egyéni sajátosságain, egyéni erősségein alapuló szinergikus ifjúság fejlődését.

A megvalósításhoz a rendszerszerű kezelhetőséghez elengedhetetlen, ezért létre hozzunk egy ifjúságot segítő rendszert. Célunk, hogy az ifjúsági és az ifjúságot segítő szervezetek megerősödjenek, újak alakuljanak, és azok rendszeres segítséget kapjanak tevékenységeik ellátásához.

Ki kívánjunk alakítani egy tömegeket elérni képes kommunikációs csatornát, illetve szükséges egy kétirányú kommunikációs csatorna kialakítása ahol az érintettek, a döntéshozók és az ifjúság területén dolgozó szakma képes egyeztetni az igényekről, lehetőségekről és feladatokról, valamint maximalizálni képes a cselekvésen keresztül megvalósuló eredmények hatásfokát.

Fiatalok számára (lehetőség szerint) az iskola elvégzését követően munkalehetőség biztosítása nélkül nem lehet megállítani az elvándorlást. Ehhez azonban megfelelő, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó pályaorientáció szükséges, illetve a helyi igényeknek megfelelő képzéseket minél közelebb kell hozni a lokális közösségekhez. A fiatal felnőttek számára a kívánatos egzisztencia elérésének víziója a legmagasabb motivációval bír, ennek kidolgozása gerince kell, legyen a Dél-Békés foglalkoztatásához kapcsolódó valamennyi területének.

Dél-Békés kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a mezőgazdaság, agrárium területén, ami részben oka is annak, hogy az ipari tevékenység súlya alacsony a térség gazdaságán belül.

Az ipari tevékenységek fejlesztése nélkül azonban a térség függősége és lemaradása folyamatosan tovább nőne, ezért rendkívül fontos a térség adottságaihoz, szervesen kapcsolódni tudó ipari ágazatok fejlesztése.

A térség iparfejlesztése hatására reményeink szerint egy olyan Dél-Békést láthatunk majd 10-15 év múlva, ahol az ipari tevékenység súlya a gazdasági termelésen belül közelít az országos átlaghoz. A dél-békési iparfejlesztés nyomán megerősödik és további exportsikereket is elér az agrártermékek feldolgozása, de emellett több termékcsoport esetén is jelentőssé válik az agrárszektorba beszállító ipari ágazatok tevékenysége is.

Fontosnak tartjuk, hogy Dél-Békés is be tudjon kapcsolódni a Kecskemét központtal kialakult és fejlődő autóipari termelési hálózatba, ezzel növelve a térség ágazati portfólióját, segítve a több lábon állást. Ezen túl azonban ez azért is fontos, mert olyan termelési kultúrát és technológiai szintet hoz el a térségbe, mely közvetlen és közvetett módon is hozzájárul minden a térségben folyó gazdasági tevékenység fejlődéséhez, modernizációjához.

Mindezeken túl az ipari termelés fejlesztése során hasznosnak tartjuk alacsonyabb hozzáadott értékű, munkaigényes tevékenységeknek a térségbe telepítését is, mivel ez lehetőséget adhat arra, hogy a modernizálódó mezőgazdaság által már fel nem szívott, alacsony képzettségű tömegek számára munkalehetőséget biztosítson.

Küldetésünk tehát az, hogy egy olyan ipari termelési portfólió alakuljon ki, jöjjön létre a térségben mely egyaránt biztosítja, hogy:

• a térségben megtermelt elsősorban agrártermékek teljes termelési láncának minél több eleme, így az általuk képviselt hozzáadott érték minél nagyobb része a térségen belül realizálódjon maradjon,
• a térség bekapcsolódjon a hazai és kisebb részben a nemzetközi termelési láncokba,
• a térség alacsony képzettségű munkavállalói is munkalehetőséghez jussanak.

Néhány projektötlet, amelyet a munkacsoport javasol kidolgozásra és továbbgondolásra:

– Dél-Békés vállalkozásaiból adatbázis létrehozás

– Dél-Békés EXPO létrehozása

– Dél-Békés védjegy létrehozása

– Pályázati források lehívását megkönnyítő finanszírozási program

Calendula terv – Turizmusfejlesztési munkacsoport

A turizmusfejlesztési munkacsoport célja Dél-Békés közös turisztikai és idegenforgalmi lehetőségeinek és jelenlegi szolgáltatás kínálatának analizálása és tervezése, kiemelten a helyi fiatalok turisztikai oktatására, foglalkoztatására és szabadidejük hasznos eltöltésére, jövőképének alakítására.

A munkacsoport tagjai: dr. Garay Rita, Balog Attila, Kiss László, Pozsárné Nagy Ilona, Kárász Gáborné, Lászlóné László Edina, Tuska Pál, Sovák Péter, Asztalos Gyula, Farkas Sándor, Megyeri Anikó, Bazsó József, Lengyel György.

Kiemelt irányok:

1. Turisztikai infrastrukturális fejlesztés

– út, kerékpárút fejlesztés

– szálláshelyek minőségének javítása, új szálláshelyek létrehozása

– fürdőink fejlesztése

– falusi turizmusfejlesztés

2. Helyi rendezvény és programkínálat összefogása, helyi vállalkozások előtérbe helyezése

– a helyi kulturális és szórakoztató szolgáltatások gyűjteményének elkészítése

– a helyi médiákban (TV, rádió, újság…) Dél-Békési programkínálat megjelentetése

– Dél-Békési rendezvénynaptár

– forgalmas közlekedési pontokon információs táblák kihelyezése, frissítése

3. Fiatalok bevonása a turisztikai körforgásba

– fiatalok foglalkoztatása, gyakorlati turisztikai oktatása (nyári munka, ösztöndíj program, turisztikai kártyarendszer…)

– tematikus táborok szervezése, gyalog,- kerékpár és lovastúrák szervezése

– fórumok rendezése fiatalok számára „ Dél-Békés turisztikai szemmel” címmel, a turisztikai érdeklődés felkeltése céljából → oktatási intézmények megkeresése → motivált fiatalok meghívása, bevonása, identitásuk növelése→ globális ismeretterjesztés

– „Gondoltad volna” Dél-Békés értékeinek megismertetése az oktatási intézményekben szórakoztató játékos formában

– turisztikai tanfolyamok, nyelvi képzések szervezése

– cserediákprogramok szervezése

4. Dél-Békési turisztikai honlap fejlesztése, Dél-Békési propaganda

– óriásplakátokkal való népszerűsítés

– a honlap folyamatos fejlesztése

– turisztikai térkép elkészítése

– Dél-Békési turisztikai füzet kiadása

5. Szálláshelyek, vendéglátó egységek minőségi fejlesztése a termelők és mezőgazdasági vállalkozók bevonásával

– a vendéglátó egységek igényfelmérése a termékek vonatkozásában, melyet helyi termelők termékeiből elégítenek ki.

6. A helyi kézművesség, kistermelők és kulturális értékek összefogása, Dél-Békési termelői és kézműves piac életre hívása →országos ismertség elérése, napi több ezer látogató

7. Természeti és épített értékeink megismertetése
   – Magyarország hét természeti csodájának egyike

Calandula Mezőgazdasági bizottság tevékenységének összefoglalása

A mezőgazdasági bizottság szakértői szinten a részünkre meghatározott szempontok alapján felmérte az igényeket és lehetőségeket. Az igények tekintetében alapvetően a Kertészek Földje HACS szervezet eddigi partnereinek (önkormányzatok, vállalkozások, őstermelők civil szervezetek, egyházak), valamint az országos, megyei, térségi tervekben megjelenő fejlesztési igényeit vettük figyelembe. Lehetőség van még jelenleg is az ötletek begyűjtésére, és azok beépítésére, a Calendula tervbe.

Ezek áttárgyalása a Mezőgazdasági munkacsoport részéről április 8-án 10 órakor kerül sor.

A munkacsoport kidolgozott már egy rövid komplex anyagot kidolgozott, ami egyrészt kapcsolódik több vidékfejlesztési jogcímhez, és más operatív programokhoz.

A munkaanyag az alábbi komplex programokat tartalmazza idáig:

Jégkár-elhárító rendszer

A program feltétele, hogy minden településen mezőőrség kerüljön kiépítésre (ezzel létrehozva minimum 40 munkahelyet). A mezőőri szolgálat felállítását követően tud pályázni drónok vásárlására (olcsóbb és hatékonyabb járőrözés, éjjellátóval felszerelve) és szolgálati gépkocsik beszerzése. A feltételek és személyzet biztosításával a mezőőri szolgálat alkalmas a technikai berendezések karbantartása, működtetésére.

A rendszer (radarok, talajgenerátorok, logisztikai bázisok, szállítójármű) kiépítésének becsült költsége 500m Ft, amellyel évi 4-5 Mrd Ft-nyi káreseményt tud megelőzni.

Popkorn-integráció

• Vetőmag-előállítás
• A termőterület növelése
• Tárolási és tisztítási kapacitás kiépítése, 1 Mrd Ft-ra lenne szükség, mely 30 munkahelyet generálna!
• Feldolgozás, ezen területen 10 000 tonna csomagolás kiépítéséhez 3 Mrd Ft kellene, ezzel 120 munkahelyet lehet teremteni!
• Kukoricaszár energetikai hasznosítása

Élő-munkaigényes mezőgazdasági ágazatfejlesztés

• LEADER forrásainak növelése

A LEADER források emelésével tovább erősíthető a hosszú távon kiszámítható termelés feltételeinek a biztosítása, a munkahellyel rendelkezők másodlagos kertészeti jövedelemszerzésének a támogatása, a gyógynövény előállítás-begyűjtés népszerűsítése, a háztáji állattartás növelése, a kisértékő eszközbeszerzés intézkedéssel 500 eFt/pályázó, várhatóan több mint 1000 pályázat.

• Gazda-utánpótlás biztosítása

Országos keretből elkülönítve 100 fiatal gazda indítása a dél-békési térségben, kertészeti és/vagy állattartó tevékenységre (kiemelten a gyógynövény előállítási céllal).

• Diverzifikáció erősítése

Országos keretből elkülönítve 150 nem mezőgazdasági vállalkozás indítása a térségben. Előnyt élveznének a mezőgazdasági alaptermékeket feldolgozó (pl kozmetikumot előállító, táplálék-kiegészítő gyártás stb.), illetve számukra szolgáltatást nyújtó (könyvelés, pályázatírás, szaktanácsadás, mérnöki iroda indítása stb.) vállalkozások indítása.

Termálkúttal ellátott növényházak telepítése:

A források egy részének elkülönítésével, 5 db, termálkút-fűtéssel ellátott, konzorciális formában felépített növényház (termálkút + 2ha növényház) 150 új munkahelyet teremthetne!

Egy termálfűtéses növényház esetén 10e Ft/m2/év árbevétel érhető el paradicsom, 8e Ft/m2/év paprika termelése esetén – fűtés nélkül ugyanezen területen 4e Ft/m2/év bevétel érhető el – a különbség 40m Ft/év/ha árbevétel!

Állattartó telepek korszerűsítése/létesítése

A korszerű állattartó telepek kiépítése, kapacitásainak növelése a térség egyik stabil foglalkoztató- és népességmegtartó erejének a záloga lehet.

A dél-békési térségben hagyományosan jelentős a sertés, a szarvasmarha, a baromfi és a víziszárnyasok tartása (illetve Mezőhegyes vonatkozásában a lótartás!). Ezen állattartó telepek korszerűsítésével, a takarmány előállításuk biztosításával hozzá tudunk járulni közel 200 munkahely megtartásához.

Vágóhíd kiépítése

A térségben a PILOT közmunka programban, a háztáji gazdaságokban, illetve az állattartó telepeken megtermelt élőállat helyi vágása, feldolgozása a helyi hozzáadott értéket növeli!

A magyar-román határon átnyúló együttműködési program részeként valósulna meg.

Értéknövelő pályázatok

A térségben előállított, jelentős mennyiségű kertészeti termék helyi tovább-feldolgozása, kertészeti termékek csomagolása, gyógynövények és olajosok helyi préselése, feldolgozása jelentős potenciállal bír térségünkben. A gyógynövény előállítás népszerűsítésével, gyógynövény szárítók, feldolgozók létesíthetők, de az étrend kiegészítők előállítása, kozmetikai termékek előállítása is realitássá válhat!

Települési infrastruktúra-modernizációs fejlesztések

• Külterületi utak felújítása
• Településképet meghatározó épületek felújítása
• Falu-tanyagondnoki gépjármű beszerzése
• Dél-békési kisléptékű (2000 LE alatti) szennyvízkezelés
• Helyi termelői piacok építése.

További fejlesztési lehetőségek, amelyeket ezután kerülnek kidolgozásra:

• Öntözött területek növelése, a meglévő területek technológiájának korszerűsítése
• Mezőhegyesi mintagazdaság kialakítása
• REL (Rövid Ellátási Lánc kialakítása)

Calendula terv – Turizmusfejlesztési munkacsoport

A turizmusfejlesztési munkacsoport célja Dél-Békés közös turisztikai és idegenforgalmi lehetőségeinek és jelenlegi szolgáltatás kínálatának analizálása és tervezése, kiemelten a helyi fiatalok turisztikai oktatására, foglalkoztatására és szabadidejük hasznos eltöltésére, jövőképének alakítására.

A munkacsoport tagjai: dr. Garay Rita, Balog Attila, Kiss László, Pozsárné Nagy Ilona, Kárász Gáborné, Lászlóné László Edina, Tuska Pál, Sovák Péter, Asztalos Gyula, Farkas Sándor, Megyeri Anikó, Bazsó József, Lengyel György.

Kiemelt irányok:

1. Turisztikai infrastrukturális fejlesztés

– út, kerékpárút fejlesztés

– szálláshelyek minőségének javítása, új szálláshelyek létrehozása

– fürdőink fejlesztése

– falusi turizmusfejlesztés

2. Helyi rendezvény és programkínálat összefogása, helyi vállalkozások előtérbe helyezése

– a helyi kulturális és szórakoztató szolgáltatások gyűjteményének elkészítése

– a helyi médiákban (TV, rádió, újság…) Dél-Békési programkínálat megjelentetése

– Dél-Békési rendezvénynaptár

– forgalmas közlekedési pontokon információs táblák kihelyezése, frissítése

3. Fiatalok bevonása a turisztikai körforgásba

– fiatalok foglalkoztatása, gyakorlati turisztikai oktatása (nyári munka, ösztöndíj program, turisztikai kártyarendszer…)

– tematikus táborok szervezése, gyalog,- kerékpár és lovastúrák szervezése

– fórumok rendezése fiatalok számára „ Dél-Békés turisztikai szemmel” címmel, a turisztikai érdeklődés felkeltése céljából → oktatási intézmények megkeresése → motivált fiatalok meghívása, bevonása, identitásuk növelése→ globális ismeretterjesztés

– „Gondoltad volna” Dél-Békés értékeinek megismertetése az oktatási intézményekben szórakoztató játékos formában

– turisztikai tanfolyamok, nyelvi képzések szervezése

– cserediákprogramok szervezése

4. Dél-Békési turisztikai honlap fejlesztése, Dél-Békési propaganda

– óriásplakátokkal való népszerűsítés

– a honlap folyamatos fejlesztése

– turisztikai térkép elkészítése

– Dél-Békési turisztikai füzet kiadása

5. Szálláshelyek, vendéglátó egységek minőségi fejlesztése a termelők és mezőgazdasági vállalkozók bevonásával

– a vendéglátó egységek igényfelmérése a termékek vonatkozásában, melyet helyi termelők termékeiből elégítenek ki.

6. A helyi kézművesség, kistermelők és kulturális értékek összefogása, Dél-Békési termelői és kézműves piac életre hívása →országos ismertség elérése, napi több ezer látogató

7. Természeti és épített értékeink megismertetése
   – Magyarország hét természeti csodájának egyike

Gyógynövények és funkcionális élelmiszerek termesztése és gyártása Dél-Békésben

A hagyományos mezőgazdasági, kertészeti ágazat magában foglalja a gyógy-, aroma és fűszernövények gyűjtését, termesztését és feldolgozását. Az egészséges életmód, megelőzés, egészségfenntartás és a gyógyításban betöltött szerepe révén nagy jelentősége van az egészségiparban, fontos alapanyagokat szolgáltat továbbá a kozmetikai és vegyipar számára.

A gyógynövények és az azokból készült termékek iránti világkereslet évente csaknem 5-7%-al emelkedik. Az egész világon mind népszerűbbé válnak a gyógynövények, amelyeknek forgalmát jelenleg évi 12-15 milliárd dollárra becsülik. Legnagyobb fogyasztóik az európai és az ázsiai országok lakói, különösen a legfontosabb exportpiacunk Németország, valamint az Egyesült Államok és Kína. A kiváló természeti lehetőségekkel rendelkező Magyarország előtt komoly lehetőség áll, ugyanakkor régiós szomszédaink is rádöbbentek a piaci résre, és hamar lemaradhatunk a versenyben. Néhány évtizede még nagyhatalomnak számítottunk ezen a területen!

Célok meghatározása:

A munkacsoportunk célja, hogy felmérjük a Dél-Békésben a gyógynövénytermesztés jelenlegi helyzetét, és jövőbeli lehetőségeit. Új, az egész térségre érvényes stratégiát dolgozzunk ki, mely a termesztéstől a gyártásig és az értékesítésig meghatározza az elvégzendő feladatokat. A stratégia része lesz a kutatás-fejlesztés, termesztés, tárolás, feldolgozás és értékesítés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása.

Az országos gyógynövény stratégia szerint a gyűjtés, válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat – legalábbis időszakonként biztos munkát. A mi célunk, hogy az országos elképzeléseket Dél-Békésben megvalósítsuk.

A gyógynövénytermesztésnek a munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában is fontos szerepe van, miközben segíti az életminőség és az egészségügy színvonalának javítását. A gyógynövény termesztés élőmunka szükséglete 250-300 munkaóra/ha, az elsődleges feldolgozás során felmerülő munkaerő szükséglet széles skálán mozog (2-50 munkaóra/100 kg gyógynövény drog). A gyógynövények gyűjtése-termesztése, tekintettel a gyűjthető növényi részek időbeli megjelenésére, 10-11 hónapos, a szárított drogok további feldolgozása egész éves foglalkoztatást jelent.

A munkacsoport további célja, hogy funkcionális élelmiszer gyártás alapjait rakjuk le Dél-Békésben. A funkcionális élelmiszer jellemzően olyan feldolgozott élelmiszer, amely valamilyen egészség megőrzését segítő adalékanyaggal rendelkezik. Ilyenek például a vitaminokkal vagy gyógynövény-kivonatokkal dúsított táplálékok. A funkcionális élelmiszerek piaca 2013-ban 176.7 milliárd dollár, éves növekedési üteme pedig 7,4% volt.